2010. december 13. – Geotermikus nagyhatalom lehetnénk (2010-12-13)
De egyre hátrébb vagyunk a ranglistán
Gyakran hallani, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom; ahhoz azonban, hogy lehetőségeinket valóban kihasználhassuk, megfelelő szabályozásra van szükség, ami jelenleg nem adott - mondta el a Napi Gazdaság részére Fasimon Sándor, a Mol-csoport Ellátás és Trading ügyvezető igazgatója. A késlekedés következményeképp a kormányzati vállalások (például Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv, Zöld Széchenyi Terv) teljesíthetősége is kérdésessé válik.
Olvasások: 738 fő.
A magyarországi geotermikus energiafelhasználás terén az előrelépés legnagyobb akadálya a biztos szabályozási háttér hiánya, ami elsősorban azt jelenti, hogy egyelőre nincsenek koncessziók, és az engedélyek kiadásának kezdő dátuma sem ismert (a korábbi állapot szerint 2011 januárjától bocsátható ki a licensz). A szakemberek szerint, ha az állam egy transzparens koncessziós rendszer mellé egy erős támogatási rendszert tudna fölállítani, akkor lesznek beruházások a geotermia területén.
Az elmúlt egy évben nem tisztázódott a koncessziós terület kijelölésének módszertana, de a pályázatok elbírálásának metodikáját sem sikerült kidolgozni, és a koncessziós területek spekulatív céllal történő megszerzésének megakadályozására sem történtek intézkedések.
Az iparágban máris érzékelhető az a jelenség, hogy sokan a szakmai szempontok mellőzésével igyekeznek a területre lépni, ami arra is utalhat, hogy beindulhat a koncessziókkal való spekulatív kereskedés, ami igen nehézzé, gyakorlatilag lehetetlenné tenné az érdemi fejlődést. Amennyiben nem történik előrelépés a koncessziók kiadásában, akkor ugyanaz várhat a geotermiára, mint korábban a szélenergiára: spekulánsok kaparinthatják meg az engedélyeket, évekig nem történik semmi az eredmények pedig elmaradnak.
Egyre hátrébb a világranglistán
Márpedig, ha a szándék megvan a szabályozás megváltoztatására, akkor a tapasztalatok szerint a döntéshozók elég gyorsan tudnak lépni. Ám ha hirtelen rendeződne is a szabályozás ügye, a tervezéstől az engedélyeztetésen keresztül az üzemkezdésig így is kettő-négy év telne el, vagyis 2012 előtt nem is érdemes a gyakorlati megvalósítás lehetőségéről beszélni. Közben pedig egyre hátrébb sodródunk a geotermikus energia kihasználásában a világranglistán. A késlekedés következményeképp mélységi geotermikus, áram-, és hőtermelést célzó projektek nem indíthatóak; geotermikus kutatási tevékenység nem végezhető; ekképp a kormányzati vállalások (például Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv, Zöld Széchenyi Terv) teljesíthetősége is kérdésessé válik.
A társaság csak idén félmilliárd forintot fordított kifejezetten geotermikus kutatásra, és a tervek a következő évekre is jelentős összegeket tartalmaznak ilyen célra. Amelyik országban a Mol a szénhidrogén-iparban jelen van, ott a geotermikus lehetőségeket is vizsgálja. Horvátországban például közös kutatások folynak az ottani kollégákkal a geotermikus energia kiaknázását illetően a határhoz közeli területeken - mondta Grosz Ákos, a Mol Energia Portfólió Fejlesztési vezetője. A szabályozás azonban déli szomszédunknál sincs előrehaladottabb állapotban, és így az értékes területek gyakorlatilag a spekulánsok kezében vannak; ez pedig figyelmeztető példa Magyarország számára is.
A magyar olajcég elsősorban a mélységi geotermia területen rendelkezik komparatív előnnyel - nagyrészt a Pannon-medencéről felhalmozott geológiai tudás valamint a kútfúrási tapasztalatok révén - ezért számára a villamosenergia-termelési célú mélységi geotermia az elsődleges terület. Azonban, amennyiben a mélységi geotermián alapuló áramtermelést meg tudjuk valósítani, s a feltételek adottak, a hőtermelésről sem mondunk le; akár partnerséget is el tudunk képzelni a hőpiacon - mondta Fasimon. A hőpiacnak is vannak rizikói: egy kúttal például nemigen vállalható biztonsággal egy település fűtése főleg, ha alternatíva nem áll rendelkezésre helyben. Ezen kívül itt is él a méretgazdaságosság elve, vagyis egy bizonyos települési lélekszám alatt nem feltétlenül éri meg új geotermikus projektbe fogni hőtermelési céllal.
A geotermikus energiaforrás kiaknázása tőkeintenzív tevékenység; sikertelen fúrás esetén a kutat meg kell szüntetni, ami a fúrási költségeket is figyelembe véve 700-800 millió forint veszteséggel jár. A megújuló energiák elterjedését a tapasztalatok szerint állami támogatás nélkül sehol sem tudták meggyorsítani, a legnagyobb energetikai társaságok is dotációval a hátuk mögött lépnek a piacokra. Németország esetében például jól látható, hogy egy, a geológiai adottságokat figyelembe véve Magyarország mögött elhelyezkedő országban, megfelelő állami szerepvállalással el lehet érni, hogy legalább egy lépéssel hazánk előtt járjon geotermikus áramtermelésben.
KEOP-támogatásra évente mintegy 10 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, azonban évente mindössze néhány százmillió forintot hívtak le belőle, mégpedig ugyancsak a szabályozás hiánya miatt. Szétdarabolni sincs értelme a forrásokat, márpedig a tervek alapján várhatóan még inkább a kisebb projektek irányába tolódik el a támogatási plafon, ami a források szétaprózódásával és nem hatékony felhasználásával járhat együtt.
Mekkora támogatás kell?
Egy a hazai viszonyok között átlagosnak tekinthető geotermikus projekt beruházási igénye 2-4 milliárd forint, ha e mellé odateszünk egy körülbelül 30-40 százalékos támogatást, az már életképes lehet - és az európai gyakorlatot tekintve ez nem is tekinthető kimagasló támogatási intenzitásnak. A támogatási intenzitás minden határon túlmutató növelése nem lehet cél, hiszen az esetleges sikertelen fúrások, a geotermia alapvető kockázatai, megkövetelik a beruházó kockázatviselését is. Ugyanakkor a támogatási összeg maximalizálása - jelenleg 1 milliárd forint - hátrányosan érinti a nagyobb volumenű projekteket.
A Mol a Világbank támogatásával Ortaháza mellett végzett kúttesztjére egy izlandi és egy ausztrál céggel közösen körülbelül 1 milliárd forintot költött - döntően a Világbank támogatásából, kisebb részben a három cég tőkéjéből. Ez ugyan sikertelen projekt volt, de sokat tanultunk belőle; az üzleti és a műszaki koncepciót alaposan újragondoltuk az elmúlt másfél évben a tapasztalatok hatására is - fogalmazott Grosz Ákos.
A gázfelhasználás 5-7 százalékát válthatja ki
A geotermia nem képes a gázfüggőséget kiváltani, ugyanakkor az eredeti megújuló cselekvési terv számai alapján 2020-ig integy 700 millió köbméter földgázt lehetne (5-7 százaléka) kiváltani évente a magyarországi hő- és áramtermelésben, abban az esetben, ha a szabályozási környezet normalizálódik. A szabályozó nem kiforrott geotermikus koncepcióját bizonyítja, hogy a megújuló cselekvési terv célszámai az elmúlt hónapokban többször is megváltoztak: a kezdeti 160 megawatt geotermikus elektromos kapacitás a jelenlegi munkaváltozatban 57 megawattra olvadt. Jó példák egyébként vannak, lásd az idei román szénhidrogén-koncessziós tendereket, de akár német szabályozásból is lehetne tanulni - mondta Grosz.
A mélységi geotermikus iparág egyes projektjei egyszeri, viszonylag magas beruházási összeget igényelnek (2-6 milliárd forint), ezt követően azonban üzemanyagköltség nélkül, olcsón képes megújuló energiát termelni. A technológiából adódóan stabil, egyenletes zsinóráram termelésre képes magas kapacitás-faktorral, ami a többi - időjárástól függő - megújuló technológiával ellentétben nem veszélyezteti, hanem támogatja a villamosenergia-rendszer stabilitását.
Forrás: www.tozsdeforum.hu
