Napenergia hasznosítás (2008-05-27)
A Nap energiája mindig kéznél van, nélküle lehet, hogy egy kicsit hűvösebb lenne alapból ez a bolygó. Itt, a mérsékelt égövön így is okoz némi galibát sárgolyónk pörgése (éjszakák) illetve billegése (tél). Nyáron és nappal nincs hiány az energiából, melyet saját csillagunk ad, illetve talán inkább az a probléma, hogy túl sok lesz a jóból, mert nekünk a kánikula is csak gondot okoz.
Olvasások: 771 fő.
A Nap energiája mindig kéznél van, nélküle lehet, hogy egy kicsit hűvösebb lenne alapból ez a bolygó. Itt, a mérsékelt égövön így is okoz némi galibát sárgolyónk pörgése (éjszakák) illetve billegése (tél). Nyáron és nappal nincs hiány az energiából, melyet saját csillagunk ad, illetve talán inkább az a probléma, hogy túl sok lesz a jóból, mert nekünk a kánikula is csak gondot okoz. Olyankor, amikor a strandon is alig tudjuk elviselni a hôséget, talán eszünkbe jut, hogy alig hat hónappal később ott fogunk korcsolyázni. Valahogy be kellene tolni a nagyi dunsztosüvegébe a barack mellé egy kis napsütést és meleget is, hogy a zimankós napokon előhalászhassuk a spájzból. De legalábbis jó volna azt a kevéske napfényt is hasznosítani télen, és a nappali fényből az esti fürdésre valót sem volna baj eltárolni. A megfejtés persze az "eltárolni" szócska mögött rejlik, az egyik megoldás a minél több energia minél hosszabb távú eltárolása. A másik pedig az, hogy a felesleges energiát a villamos hálózatra kell irányítani, és amikor hiányunk támad az energiából, onnan kell visszapótolni. Ez utóbbi megoldás a hazai villamos szolgáltatók érdektelenségén rögtön elbukik, mert általában a hangzatos ígéretek mögött a nagy semmi lapul. Hazánkban. Az éghajlat kialakításánál alapvető az a sugárzó energia, amely a Napból a földfelszínre jut. Jellemzésére a globális sugárzás szolgál, értékét MJ / m2 egységben fejezzük ki. A besugárzás évi összege hazánk túlnyomó részén a 4100-4700 MJ / m2 értékek közé esik. A legtöbb besugárzást júliusban kapjuk, annak ellenére, hogy a nappalok már valamivel rövidebbek, a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felhőzet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. Legcsekélyebb a besugárzás decemberben, a nagy borultság és a rövid nappalok miatt. A besugárzás energiahozama mellett fontos tudnunk, hogy milyen hosszú időn át érkezik ez az energia a földfelszínre. Erről a napsütéses órák száma ad tájékoztatást. A napsütés tartamát csillagászati és éghajlati tényezők befolyásolják.Hazánk időjárási jellemzői
A Magyarországot érő napenergia éves megoszlása
Ebben a diagramban próbálom szemléltetni a hazánkra "zúduló" hőmennyiség éves eloszlását.
Látható, hogy egy felhőtlenebb nyári napon akár 21 kj energia is érheti a felszínt, ebből kb. 400 - 500 W (hő) energiát jelent négyzetméterenként.
Ez az energia persze teljes egészében nem hasznosítható, így a különböző veszteségekkel együtt kb. 150 W forgatható be a háztartásba négyzetméterenként.
A magyarországi napfénytartam éves megoszlása
Az éves napfénymegoszlásból következik a napenergia egyik - s talán legkomolyabb - hátulütője:
A napsugárzás a téli hónapokban a legcsekélyebb, pont amikor a fűtésre a legnagyobb szükségünk szokott lenni.
Éppen ezért a napenergia fűtéscélú hasznosítása hazánkban mindenképpen csak egy fűtésrendszer kiegészítéseként használható.
Házi melegvíz hasznosítás esetén pedig vagy a nyári hónapokhoz képest jelentősen túl kell méretezni a rendszert, vagy szintén kiegészítő fűtést kell alkalmazni a téli hónapokban.
Tálcán kínálja magát - szerintem - a legkézenfekvőbb megoldás: a napkollektor és a hőszivattyú kombinációja.
Forrás: www.kekenergia.hu