zöldnet

A biomassza fogalma

A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás. Világátlagban a felhasznált energia 14 %-át, fejlődő országokban 35 %-át biomassza felhasználásával nyerik. A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomasszába tartozik:

• a szárazföldön és vízben található, összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömege
• a mikrobiológiai iparok termékei
• a transzformáció után (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkező valamennyi biológiai eredetű termék, hulladék

Európában a potenciális biomasszakészletek mindössze 15-20%-ának energetikai célú hasznosítása révén, az elsődleges élelmiszer-termelés teljes hőenergiaszükséglete kielégíthető, és a potenciális készletek további 20-25 %-nak hasznosításával a vidéki lakosság teljes hőenergia-szükséglete biztosítható.

A Magyarországon keletkező nagy mennyiségű melléktermékek azon részét, melyre a talajerővisszapótlásban, az állattartásban, valamint az ipari felhasználásban nincs szükség, maradék nélkül célszerű lenne energiatermelésre felhasználni, ugyanis a nagy tömegben keletkező maradványok potenciálisan környezetszennyező anyagok is egyben, a főtermék termelésének technológiáját is akadályozhatják esetenként. Ma a keletkezett mennyiség 10 %-át sem használják tüzelési célra.

Csoportosítás a biomassza keletkezése alapján

• Elsődleges biomassza: a természetes vegetáció (mezőgazdasági növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, a vízben élő növények),
• Másodlagos biomassza: állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékei, hulladékai;
• Harmadlagos biomassza: a feldolgozó iparok gyártási mellékterméke, az emberi életműködés mellékterméke.

A keletkező biomassza elsődlegesen élelmiszer illetve takarmányként kerül felhasználásra, de az utóbbi években főleg az iparilag fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban az élelmiszer-túltermelést a közvetlen energiahordozó céljára termesztett biomasszával tervezik levezetni. Nő az energetikai célra termesztett cukorrépa, édescirok, faapríték, burgonya (szeszkrumpli), manióka, gabonafélék, stb. termelése, sőt a kifejezetten energetikai célra nemesített növények (pl. elefántfű, stb.) termesztésének mennyisége.

A biomassza energiatartalma hasznosítható:

• Közvetlen tüzeléssel, előkészítéssel, vagy előkészítés nélkül.
• Kémiai átalakítás (elgázosítás, vagy cseppfolyósítás) után éghető gázként, vagy folyékony üzemanyagként.
• Alkohollá erjesztéssel üzemanyagként.
• Növényi olajok észterezésével biodízelként.
• Anaerob fermentálás után biogázként.

Cellulóztartalmú biomasszák összetétele

		Mezőgazdasági hulladék Cellulóz 43% Hemicellulose 27% Lignin 17% Egyéb 13%		Fahulladék pellet Cellulóz 45% Hemicellulose 25% Lignin 22% Extraktives 5% Salak 3%
		Kommunális szemét Cellulóz 45% Salak 15% Lignin 10% Hemicellulose 9% Egyéb szénhidrát 9% Protein 3% Egyéb 9%		Energiafű pellet Cellulóz 45% Hemicellulose 30% Lignin 15% Egyéb 10%

Biomassza energiahordozók fűtőértéke és energiahozama

Forrás: www.kekenergia.hu