zöldnet

A magyar nagyvárosok közül Zalaegerszeg is jelentős lépéseket tesz a megújuló energiák hasznosítása terén. A jövőben a város tömegközlekedésében a Zalavíz Zrt. által előállított biometánt kívánják felhasználni. Az erről szóló konzorciumi szerződést már alá is írták a zalai megyeszékhelyen.

A hírek szerint kormányzati körökben sincs egyetértés a rezsimoratórium fenntarthatóságáról - a szakértői vélemények azonban egységesnek tűnnek.

Tíz éven belül immár a második jelentősebb biomassza-alapú fejlesztését hajtja végre pécsi telephelyén a Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower Holding Zrt. A tervek szerint jövőre kezdi meg működését az a 24 milliárd forintos beruházásból megvalósuló 35 MW-os szalmatüzelésű erőműi blokk, amelynek köszönhetően Pécs lesz az ország első, csaknem teljesen zöld eredetű távhővel fűtött városa.

Az Orbán-kormány számos programot és jelentős pénzeket, összesen majd 30 milliárd forintot ígért arra, hogy az ország növelje a megújuló energia termelésének arányát a fosszilis energiaforrásokkal szemben. A meglebegtetett lakossági programokból eddig csak egyetlen egy pályázat valósult meg, de azt is felfüggesztették két nap után. Az energiás pályázatok nehézkessége Brüsszelnek is feltűnt, átszervezik a pályázati alapokat.

A készülő megújuló energia átvételi rendszer a társadalmi hasznosság elismerésével a korábbiakhoz képest kiszámíthatóbb és nagyobb befektetői biztonságot garantáló átvételi támogatást kíván biztosítani az áramot és hőt együttesen előállító biogáz erőművek számára - fogalmazott Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár az egyetlen magyar cukorgyár telephelyén tett látogatásakor 2011. október 12-én, Kaposvárott.

"Szakmai berkekben hangoztatott, de alig publikált vélemények szerint az új gondolkodásmód a mindennapi munkában nem igazán érhető tetten. Már a tervezés szakaszában szükséges lenne megteremteni az energiahatékonyság növelésének megoldásait. Ezzel szemben nincs összhang az építész, az épületgépész, a kivitelező, és az építtető között az épületenergetikai megoldások területén. Ma még gyakorlatnak tekinthető, hogy az építész nem egyeztet az épületgépésszel, nem veszi figyelembe az új és hatékony építési termékek megjelenését, ragaszkodik a szokásos gyakorlathoz. Az épületgépészek nagy része szintén figyelmen kívül hagyja az energiahatékonyság növelésének épületszerkezeti lehetőségeit, egyébként sem tudja jól megoldani a feladatot, mivel az építész nem hagyott számára megfelelő helyiséget" - hívja fel a figyelmet Varga István szakmai igazgató egy 2011. október 19-i interaktív vitafórum problémafelvetésére.

A magyar energiapolitika 15 évre be akarja betonozni a szélenergia ipar 2005. évi állapotát, s a megújuló energia új támogatási rendszerének koncepciója alapján bizonytalanságban maradnak a beruházók - mondta el Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke.

A villamos energia bázisárával és különböző bónuszárakkal támogatnák a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-termelést - derül ki a kormány számára készült előterjesztés tervezetéből.

A napsütéstől kezdve a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne fűteni a házakat és egyéb épületeket a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarországon, de egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel. Energetikai szakértők szerint a politikai akarat és az átgondolt fejlesztéspolitika hiánya okolható ezért, de azért az egyes háztartásoknak még így is érdemes elgondolkodniuk azon, hogy megújuló energiára kapcsolják a fűtésüket.

Bár Magyarország ilyen irányú potenciálja relatíve nagy, egyelőre az elektromos áram és az motor-hajtóanyagok előállítása terén is csak részmegoldást jelenthetnek a biomassza eredetű energiahordozók - ez lehet a rövid konklúziója az SZTE Energia Szabadegyetem legutóbbi, Halász János által tartott előadásának.